Csupán néhány éve van a kezünkben az a technológia, melynek segítségével mindig elérhetőek vagyunk bárki számára, illetve unalmas perceinkben is a Facebook hírfolyamát görgetjük. Ez a néhány év azonban olyan meghatározó, hogy szinte már nem is emlékszünk, mi volt előtte, pedig amennyi jó dolgot hozott a technikai forradalom, annyi probléma is együtt jár vele.
Az első iPhone 2007-ben jelent meg és sikere azóta is töretlen. Minden egyes új modelljét igazi fanatikusok várják, akik napokig képesek sorban állni érte. Noha mára vetélytársai kezdik beérni, de pályája elején a böngészés egy teljesen új élményét hozta el a felhasználóknak. A különböző applikációk szerkezetileg is úgy lettek megalkotva, hogy az ember sose érjen a Facebook vagy a YouTube hírfolyam végére.
Steve Jobs azonban egy interjúban elárulta, hogy saját gyermekének sem engedi meg, hogy használja cége termékeit, és limitálja azt az időt, amit képernyő előtt tölthet. Azóta több szilícium-völgybeli techmobulról kiderült, hogy gyermekeik 14 éves korukig nem is kerülnek számítógépek közelébe, ugyanis ők vannak a leginkább tisztában azok káros hatásaival.
Amikor beszippant a Mátrix
Ki ne találkozott volna már azzal a jelenséggel, hogyha elmegyünk iszogatni a barátainkkal, akkor húsz perc elteltével már mindenki a telefonját babrálja, és olyan emberekkel beszélget, akik jelen sincsenek. Ez a társaság illúziója és a minőségi együtt töltött idő romlásához vezet. Pedig ez az az időszak, ahol a csodák történnek: a párkapcsolatok megszilárdulnak, a barátságok elmélyülnek, vagy új kapcsolatok köttetnek.
A napunk 24 órából áll. Jobb esetben ebből 7-8 órát alvással, 9,5-10 órát munkával és az oda történő beutazással töltjük, míg 3 óra megy el a létfenntartásra: evés, tisztálkodás, gyereknevelés. A fennmaradó 3-4 órát nevezzük a mi személyes időnknek. Ebben az időben szakadunk ki a mindennapi mókuskerékből, tudunk időt szánni a feltöltődésre, a hobbinkra, önfejlesztésünkre, tanulásra, a céljaink kijelölésére, ötletelésre, barátokra vagy a párunkra. Ez az az időszak, mire 80 évesen szívesen emlékezünk vissza.
Ami igazán megdöbbentő: a 2000-es évek elején ennek nagyjából felét vitték el a képernyő előtt eltöltött percek. Azonban mára szabadidőnk 90-95%-át töltjük monitorunk vagy az okostelefonunk képernyője előtt.
A STOP-táblák hiánya
Az ok teljesen nyilvánvaló. Böngészés közben nincs, ami megállítson minket. A YouTube-on nincs adásszünet, mint volt 30 évvel ezelőtt a TV-ben. Egyik videó követi a másikat, ráadásul a hasonló videók között biztosan találunk olyat, ami érdekel minket. A Facebook vagy az Instagram hírfolyamának pedig sosincsen vége, valami érdekeset mindig találunk, ami tovább irányít minket, és észre sem vesszük, hogy mennyi idő telik el ezalatt.
A Space nevű applikációval Te is megtudhatod, mennyi időt töltesz el a telefonod társaságában, hányszor oldod ki a billentyűzetet, hogy ránézz valamire. Hidd el, megéri megnézni, mert elég tanulságos tud lenni.
Mi az, amire igazán való az online világ?
A kibertér tehát sok tekintetben könnyebbé teszi az életünket. Gondoljunk csak arra, mennyi mindent tanulhatunk online, megnézhetjük az időjárást, könnyedén elérhetjük a boltokat, ha valami gyors információra van szükségünk, monitorozhatjunk az egészségünket, a megtett lépéseink számát, az edzéseink hatékonyságát.
Ezek átlagosan 9 percet vesznek el a napunkból, és most jön a csavar a történetben, ugyanis az olyan applikációk, mint a Facebook, az Instagram, a Tinder, a különböző játékok, a híroldalak vagy a céltalan böngészés egyenként akár 27 percet is, ami háromszor annyi idő, mint a hasznos dolgok tekintetében.
4 LifeHack, amivel könnyebbé teheted a mindennapokat
1. Kapcsold ki az értesítéseket
Számos kutatás (hogy brit tudósok voltak-e azt nem tudom) bebizonyította, hogy a telefon pittyenése olyan reakciókat indít el a szervezetben, melynek hatására azonnal cselekednünk kell, meg kell néznünk az adott üzenetet, még ha az el is tereli a figyelmünket aktuális tevékenységünkről.
Azonban hidd el, nem baj az, ha nem válaszolsz azonnal egy-egy e-mailre vagy Messenger üzenetre, a modern világ hamis illúziója, hogy mindig elérhetőnek kell lenned. Ha valami sürgős helyzet van, szabd meg ismerőseidnek, kollégáidnak, hogy telefonon vagy elérhető.
2. Alakíts ki időkeretet
Az üzenetekben azonban fontos információk lehetnek, így lényeges, hogy alakíts ki olyan idősávokat, amikor ezeket átnézed.
Jómagam is szeretek videókat nézni a YouTube-on. Azonban nem árt, ha erre a tevékenységre is külön időt jelölsz ki magadnak, vagy megszabod, hogy melyik videót nézed meg, amikor van egy kis szabadidőd. Ugyanez igaz a böngészésre, hiszen lássuk be, néha azért tud kikapcsoló is lenni.
3. Feedly
Néha nehéz különbséget tenni a böngészés, a hírek olvasása vagy éppen a tanulás között. Ezért első körben ajánlom, jól válaszd meg, hogy milyen oldalakat vagy csatornákat figyelsz, hiszen minden robbantásos hír vagy önjelölt véleményvezérek videó is hatással vannak rád.
Ha ezek megvannak, akkor tudom ajánlani a Feedly nevű alkalmazást. Én teljes mértékben száműztem a telefonomról a Facebookot, azonban jó pár olyan oldal vagy blog van, amiket szeretek nyomon követni. Ezzel az alkalmazással be tudod állítani, hogy minden új poszt megjelenik az RSS csatornán keresztül, így nem veszel el a hírfolyam cuki cicás képei és a reklámok tömkelegében sem.
4. Állítsd fel saját STOP-tábláidat
A végére maradt a talán egyik legfontosabb tétel. Meg kell találnod azokat az időszakokat a saját életedben, amikor digitális detoxot hirdetsz. Amikor ebédelsz vagy vacsorázol, akkor az ételek ízére figyelsz, amikor a barátaiddal vagy, akkor pedig rájuk. Őszintén.
Kíváncsi vagyok, neked mik a tapasztalataid ezzel kapcsolatban, illetve, hogy mik azok a STOP-táblák, amik a te életedben jelen vannak?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.